Rég írtam, mert valahogy nem tudom összeszedni magamat gondolatilag. este azt álmodtam, hogy egy csúnya menyasszonyi ruhában vonulok a templom felé és majdnem mindenki ott volt, akit utálok. Ez is mutatja, hogy egyszerűen nem tudok elszakadni a témától. De már annyira nem, hogy szégyenlem kimondani, de kezd elegem lenni.

Tulajdonképpen a sok idő az ami aggaszt. Már szeretnék jövő augusztusban lenni és tudni, hogy minden kész van. Szeretném ha már meglenne a ruhám, a hajam, a sminkem, le lenne fogllva a helyszín bla bla bla...

Kicsit most rossz....

A a legnagyobb problémám, hogy tudom, hogy mit szertnék, de ott van az a bizonyos KÉNE.

ezt kéne azt kéne, ezt így szokás azt meg úgy ezt meg kéne hívni, azt nem kéne.....Utálom szembe állítani saját magamat a mások által elvárt magammal, ugyanakkor mások megbántásának elkerülése végett általában az elvárások győznek. HOgy csináljam, hogy ezek olyan összhangba kerüljenek egymással és csak pont annyira lennének jelen a mindennapjaimban amennyire még nem alakítja át azokat?

Most egy kicsit bezárnám az ajtót......Vagy lehet, hogy éppen ki kéne nyitnom.?.?.?